Ábrahámhegy története
Ábrahámhegy a Balaton északi partján a Badacsony-hegytől 5 km-re keletre a 71-es út mentén helyezkedik el. A település egy völgykatlanban fekszik, ezért klímája melegebb környezete klímájától. Lakosainak száma meghaladja az 550 főt. Könnyen megközelíthető, főleg vasúttal /29-es vasútvonal/.
A rómaiak idejében Ábrhámhegy közelében északi irányban fontos útvonal húzódott. Ekkor még a Tapolcai- és a Káli-medence területének nagy része víz alatt állt, mivel a Balaton ekkor még mai kiterjedésénél sokkal nagyobb volt. Ezeken a területeken mocsár feküdt, melyet a rómaiak lecsalpoltak. A Káli-medence vizét a Balatonba Ábrahámhegyen keresztül vezették el. Szintén a rómaiak kezdték meg itt a szőlőtermelést. A III. Században Probus császár Görögországból hozatott szőlőt, mellyel a környező hegyoldalakat ültette be. A honfoglaló magyarok ideérkezésük után átvették a szőlőművelés kultúráját.
A község első írásos emléke II. András uralkodásának idejéből való, mely arról szólt, hogy a keresztes hadjáratra készülve a király elzálogosította a települést a veszprémi káptalannak, így a község lakói innentől Veszprémnek adóztak. A község sokáig nem volt önálló, általában valamelyik szomszédos községgel együtt jegyezték.
A tatárjárás idejében a községet nem érte mongol támadás. Viszont a tatárjárás után IV. Béla király az országban szinte mindenhol várakat építettett, s ez hatással volt erre a körzetre is. Ekkor épült meg a környéken a szigligeti, a csobánci és a hegyesdi vár. A török támadás azonban Ábrahámhegyet is elérte.A Balaton-felvidék területe nem hódolt be teljesen a törököknek. Ezért ezt a környéket a törökök, a magyarok és a Habsburgok is sarcolták. Ábrahámhegy ennek következtében teljesen elnéptelenedett és elpusztult. Két évszázadnak kellett eltelnie, hogy újra benépesedjen ez a pusztává vált vidék.
A XVII-XVIII. században telepesek érkeztek ide és benépesítették a vidéket. Főleg szőlőműveléssel, halászattal és nádvágással foglalkoztak. Az első templom az 1614-ben épült Fülöp-Jakab templom volt (lásd.Látnivaló oldalunkon). Ekkor épült meg a Szent Iván kápolna és a község központjában lévő Szent László Római Katolikus Templom is (lásd. Látnivaló oldalunkon).
A település fejlődésnek indult. Virágzott a szőlőművelés, a bortermelés és a borkereskedelem. Ábrahámhegy a Badacsonyi Borvidék része. Megkezdődtek a vasútépítések. Az 1909-ben megnyitott vasúti pálya azonban Ábrahámhegynél nem állt meg. Az Ábrahámhegyi vasútállomás 1925-ben épült meg.